Az államtitkár szerint:
„… a be nem fizetés okán eddig sem és várhatóan ezt követően sem kerül sor szankció alkalmazásra.”
Ezzel az új államtitkár egy hatályos rendelet semmibevételére buzdított, hiába kértük a rendelet hatályon kívül helyezését, mert az EU rendelet szerinti releváns felekkel való kötelező egyeztetés nélkül került a rendelet kihirdetésre.
Az MKOE már egy éve jelezte, hogy a dísznövényadó rendeletet hatályon kívül kellene helyezni. Tisztelettel jelezzük, hogy a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél ugyanazok az személyek is jelen vannak, akik 10 milliós nagyságrendben részesültek korábbi állami támogatott programokból „kutatási” jogcímen, amiről az ÁTLÁTSZÓ írt összefoglalót, A kunok pecsenyéje – Gagyizás a Pannon tengernél címmel.
Fizetniük kellett volna a növénykölcsönzőknek, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek, sőt még a sportpályáknak és a temetőknek (!) is. Korábban egy telefonbeszélgetés során kiderült, hogy a „Fradi” vezető jogásza nem tudott arról, hogy a zöldfelület üzemeltetése miatt az FTC Zrt.-nek telephelyenként fizetnie kellett volna a dísznövényadót.
Az államtitkári kinevezések után, május végén megkezdett egyeztetések során az államtitkár részéről nem érkeztek érdemi válaszok, helyette – a határidő utáni időpontra – meghívta az MKOE alelnökét egy személyes találkozóra, vélhetően azért, hogy nyomást gyakoroljon a Magyar Könyvelők Országos Egyesületére. Az alábbiakban közreadjuk az államtitkártól kapott választ és az arra írtakat:
Tisztelt Alelnök Úr!
Köszönöm, hogy megkereste tárcánkat a dísznövény ágazatban alkalmazott marketing és innovációs hozzájárulás tárgyában. Nagyra becsülöm elkötelezett munkáját, amelyet az ágazat szereplői adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése érdekében már oly hosszú ideje folytat.
A mezőgazdasági ágazatban tevékeny gazdasági szereplők önszerveződése és piaci önszabályozó tevékenysége elengedhetetlen az egyes ágazatok versenyképes működése érdekében. Ugyanakkor az is igaz, hogy tevékenységüknek célszerűnek hatékonynak kell lenniük, amely valós eredménnyel szolgál az érintett ágazat tekintetében.
Az elmúlt időszak sajnos bebizonyította, hogy a dísznövény ágazatban alkalmazott marketing és innovációs hozzájárulás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, különösen azért, mert az ágazat szereplőinek jelentős része nem fizette be a marketing hozzájárulást. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a be nem fizetés okán eddig sem és várhatóan ezt követően sem kerül sor szankció alkalmazásra.
A rendeltben foglalt befizetési határidő május 31-én lejár, és azt követően a rendelet 2027. április 30-án hatályát veszti, amiből következően május 31-ét követően már nem áll fenn befizetési kötelezettség. Figyelemmel arra, hogy az ön által is szorgalmazott társadalmi egyeztetésre jelenleg nem tud sor kerülni, továbbá a leírtak szerint a rendelet visszavonása valós szabályozási változást nem eredményez, a rendelet hatályon kívül helyezését nem látom indokoltnak.
További munkájához jó egészséget kívánok, és esetleges más a mezőgazdaságot érintő jobbító szándékú javaslatát továbbra is szívesen fogadom.
Üdvözlettel,
Molnár János
Agrárgazdaságért Felelős Államtitkár
Alább olvasható az MKOE részéről küldött válasz:
Tisztelt Államtitkár Úr!
Megkaptam az Agrárminisztérium válaszát a 29/2024. (IV. 30.) AM rendelettel kötelezővé tett marketing és innovációs hozzájárulás, közismert nevén a „dísznövényadó” haladéktalan megszüntetésére irányuló megkeresésemre.
A válasz tartalma megdöbbentő.
Az Agrárminisztérium lényegében maga állapítja meg, hogy a rendelettel létrehozott kötelező befizetési rendszer megbukott, mert az ágazati szereplők jelentős része nem fizette meg a hozzájárulást, majd ahelyett, hogy a sikertelen, jogilag is súlyosan kifogásolható szabályozást haladéktalanul hatályon kívül helyezné, közli, hogy a nemfizetés miatt eddig sem és várhatóan ezt követően sem kerül sor szankció alkalmazására.
Ezt nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy az Agrárminisztérium a hatályos miniszteri rendelet végrehajtása helyett össztársadalmi ellenállásként arra ösztönzi az érintetteket, hogy a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alap részére előírt marketing és innovációs hozzájárulást senki ne fizesse meg. Egy állami szerv részéről elfogadhatatlan az a gyakorlat, amely szerint létrehoz egy kötelező fizetési rendszert, majd amikor kiderül annak működésképtelensége és társadalmi elutasítottsága, nem rendeleti úton szünteti meg a kötelezettséget, hanem informálisan azt üzeni: a szabályt nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni, mert annak érvényesítésére nem kerül sor.
Különösen súlyos, hogy az államtitkári válasz jogilag tévesen állítja: a 2026. május 31-i befizetési határidő lejártát követően már nem áll fenn befizetési kötelezettség. A 29/2024. (IV. 30.) AM rendelet 3.§ (3) bekezdése a 2026. évi hozzájárulás teljesítési határidejét állapítja meg. A határidő lejárta nem szünteti meg az addig esedékessé vált, de meg nem fizetett kötelezettséget. A rendelet csak 2027. április 30-án veszti hatályát, és a hatályvesztés sem teszi visszamenőleg nemlétezővé a 2026. évre előírt fizetési kötelezettséget. Az Agrárminisztérium tehát nemcsak a rendelet hatályon kívül helyezését mulasztja el, hanem olyan tájékoztatást ad, amely alkalmas az érintettek jogi helyzetének megtévesztő bemutatására.
A jogszabályi helyzet egyértelmű. A 2015. évi XCVII. törvény alapján a piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről a miniszter mérlegelés alapján döntött, és ugyanezen jogalkotási hatáskörében a kiterjesztett intézkedést haladéktalanul meg is szüntetheti. A törvény nem kötelezi a minisztert arra, hogy egy sikertelen, nem működő, az érintettek által széles körben elutasított kötelező befizetési rendszert 2027. április 30-ig fenntartson. A hatályon kívül helyezéshez nincs szükség törvénymódosításra, és annak akadályaként társadalmi egyeztetés hiányára sem lehet hivatkozni, különösen akkor nem, amikor a minisztérium saját maga állapítja meg a szabályozás működésképtelenségét.
Az 1308/2013/EU rendelet 165. cikke alapján a szakmaközi szervezet tagságán kívüli gazdasági szereplők pénzügyi hozzájárulásra kötelezéséről a tagállam csak a releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően dönthet. Az MKOE korábban is jelezte, hogy nem ismert olyan érdemi, az érintett termelőkre, kereskedőkre, szolgáltatókra és egyéb befizetőkre kiterjedő konzultáció, amely ennek az uniós előírásnak megfelelt volna. Egy 2022-ben állítólag a kormany.hu oldalon elhelyezett jogszabálytervezet és az ahhoz kapcsolt általános társadalmi egyeztetési lehetőség önmagában nem bizonyítja, hogy az uniós rendelet által megkövetelt, releváns érdekelt felekkel folytatott konzultáció ténylegesen megtörtént. Ráadásul ez jelenleg se található meg, a korábbi agrártárca részéről nincs elérhető, nyilvános jogszabálytervezet a témáról. Javaslom ezért, hogy a minisztérium bocsássa rendelkezésre azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének tagjain kívüli, később fizetésre kötelezett piaci szereplőkkel az 1308/2013/EU rendelet 165. cikke szerinti konzultációt lefolytatták.
Amennyiben ilyen konzultáció nem történt, a rendelet alapján nem tagokra kiterjesztett pénzügyi hozzájárulás előírása eleve uniós jogi aggályokat vet fel. Ilyen helyzetben különösen visszás az az államtitkári álláspont, amely a rendelet gyors hatályon kívül helyezését nem tartja indokoltnak, miközben maga rögzíti, hogy a hozzájárulás nem működik, azt tömegesen nem fizetik meg, és a tárca a nemfizetés miatt szankciót sem kíván alkalmazni.
Jelzem továbbá, hogy a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alap javára előírt hozzájárulás kikényszerítésére vonatkozó törvényi szabályozás nem fakultatív politikai kommunikáció kérdése. Önkéntes teljesítés hiányában a pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget a jogosult szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg, és a törvény a határozatban végrehajtási bírság kiszabását is előírja. Az államtitkári levél tehát valójában azt üzeni, hogy a minisztérium fenntart egy kötelező fizetési rendszert, de arra számít, hogy a jogosult szervezet és a mezőgazdasági igazgatási szerv azt nem fogja érvényesíteni. Ez nem jogalkotás, hanem a saját rendeletük végrehajtásának tudatos feladása.
A rendelet hatályon kívül helyezése igenis valós szabályozási változást eredményezne. Megszüntetné a 2026. évre előírt fizetési kötelezettséget, lezárná a meg nem fizetett összegekkel kapcsolatos jogbizonytalanságot, kizárná a későbbi behajtás és bírságolás lehetőségét, továbbá alapot teremtene a 2025. és 2026. évre már teljesített összegek visszafizetésének rendezésére. Az, hogy a minisztérium a rendeletet nem kívánja végrehajtani, nem teszi feleslegessé annak hatályon kívül helyezését; ellenkezőleg, éppen ez bizonyítja, hogy a rendelet fenntartása szakmailag és jogállami szempontból tarthatatlan.
Javaslom ezért az Agrárminisztériumnak, hogy haladéktalanul készítse elő és hirdesse ki a 29/2024. (IV. 30.) AM rendelet hatályon kívül helyezését, rendelkezzen a 2026. tárgyévi fizetési kötelezettség megszüntetéséről, a 2025. és 2026. évre már teljesített befizetések visszatérítéséről, valamint tegye közzé a rendelet bevezetését megelőző, az 1308/2013/EU rendelet 165. cikke szerinti, érdekelt felekkel folytatott konzultáció teljes dokumentációját, vagy annak hiányát rögzítő közlését.
Nem elfogadható megoldás, hogy az Agrárminisztérium egy működésképtelen, az ágazati szereplőkre adminisztratív és pénzügyi terhet telepítő rendeletet hatályban tartson, majd arra hivatkozzon, hogy annak megszegéséért úgysem lesz jogkövetkezmény. A jogállami megoldás nem a rendelet szerinti fizetési kötelezettség tömeges figyelmen kívül hagyásának minisztériumi tudomásulvétele, hanem a hibás szabályozás azonnali megszüntetése és a már beszedett összegek rendezése.
Az egyesületünk nevében bízunk abban, hogy a minisztérium a rendelet haladéktalan hatályon kívül helyezéséről, a befizetések visszatérítéséről, valamint az uniós jog szerinti konzultáció dokumentálásáról rövid időn belül érdemi intézkedést hoz.
Üdvözlettel:
Ruszin Zsolt
alelnök
Magyar Könyvelők Országos Egyesülete