Az „igyekeztünk mindenkivel egyeztetni” az MKOE esetében biztosan nem sikerült
Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár a GKI konferenciáján arról beszélt, hogy a döntések előkészítése során „igyekeztek minél több szakmai szervezettel egyeztetni”, és a Pénzügyminisztérium a jövőben is folytatni kívánja a párbeszédet az érdekképviseletekkel. Az Index beszámolójának ezt a részét a GKI az MKOE megkeresésére külön is megerősítette. A közlés tehát nem újságírói félreértés: ez valóban elhangzott a konferencián.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete viszont cáfolja, hogy vele érdemi adópolitikai egyeztetés történt volna. Ez azért nehezen magyarázható, mert az MKOE több mint 1700 könyveléssel foglalkozó vállalkozást tömörít, rajtuk keresztül közel tízezer könyvelőt képvisel, és az elmúlt időszakban számos konkrét adótechnikai és adminisztrációs javaslatot tett le a döntéshozók asztalára és készített egy komplett csomagot is. Az egyesület már a korábbi kormány idején is azt kifogásolta, hogy a legnagyobb független könyvelői érdekképviseletet bizonyos szakmai eseményekről kihagyták. (MKOE) Ha az új Pénzügyminisztérium valóban széles szakmai egyeztetést akar, akkor nehéz megmagyarázni, hogy az adószabályokat a gyakorlatban alkalmazó könyvelői szakma egyik legnagyobb szervezete miért marad a tárgyalóasztalon kívül.
Székely Ádám viszont azt mondja: a Pénzügyminisztériumba már „bejutottak”
Ehhez képest Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület májusban megválasztott elnöke egészen más tapasztalatokról számolt be a Portfolio szeptember 21-i interjújában. Székely szerint az IFK több tárcával „különböző szinteken” már megkezdte a tárgyalásokat, a Pénzügyminisztériummal pedig kifejezetten az új lakások áfaszabályozásáról egyeztettek. Arról is beszélt, hogy van olyan minisztérium, „ahová még nem jutottunk be”.
Egy közérdekű adatigénylés keretében szeptember 22-én a Pénzügyminisztérium megkapta a kérdéseket: mikor történt ez az egyeztetés, ki fogadta Székely Ádámot, milyen vezetői szinten tárgyaltak, ki kezdeményezte a találkozót, milyen anyagokat adott át az IFK, és készült-e meghívó, emlékeztető vagy más dokumentáció. Az MKOE arra is választ várt, milyen objektív eljárás alapján kerülhet egy érdekképviselet közvetlenül a Pénzügyminisztérium tárgyalóasztalához, de a válasz jelen közleményig nem érkezett.
A korábbi kormányzati kapcsolatok Székely esetében nem feltételezések
Az MKOE nem állítja, hogy önmagában szabálytalan volna az IFK-val a Pénzügyminisztériumnak egyeztetnie. A probléma az egyeztetések kiválasztási mechanizmusa és átláthatósága, különösen azért, mert Székely Ádám üzleti körének korábbi kormányzati kapcsolatai dokumentálhatók. 2017-ben például Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter személyesen vett részt az Infogroup tiszaújvárosi beruházásának alapkőletételén, ahol Székely Ádám az Infogroup ügyvezetőjeként szerepelt. Egy másik, polgári ipari parki projekt kapcsán az akkori NGM azt közölte, hogy az ottani beruházásokat összesen 800 millió forinttal támogatták, egy 1,5 milliárdos csarnokhoz pedig 600 millió forint kormányzati támogatás jutott. (BOON)
Székely édesapja, az Infogroup alapítója később Varga Mihály pénzügyminisztertől vette át a Magyar Gazdaságért Díjat. (LinkedIn) Ezekből természetesen nem következik automatikusan, hogy Székely Ádám jelenlegi minisztériumi egyeztetése egy szabálytalan kapcsolat eredménye lenne. Az MKOE szerint azonban felvetődik a kérdés, hogy az előző kormányzati korszakból örökölt kapcsolati hálók mennyiben élnek tovább az új rendszerben. Ha egy korábbi kormányzattal évtizedes üzleti és intézményi kapcsolatokkal rendelkező ingatlanfejlesztő egy szűk körű tagsággal rendelkező érdekképviselet vezetőjeként rövid idő alatt „bejut” az új Pénzügyminisztériumba, miközben a több ezres körben képviseletet ellátó MKOE hiába próbál számos adószakmai kérdésben érdemi párbeszédet kialakítani, akkor ezt a tárcának kell hitelesen megmagyaráznia.
Az EU-pénzekért végzett munkát el kell ismerni – ettől még az adópolitikai mérleg vegyes
Az MKOE ugyanakkor nem kívánja elhallgatni azt sem, ami a Pénzügyminisztériumban valóban komoly munka volt. Az RRF-források eléréséhez szükséges reform- és jogalkotási csomag rendkívül szoros határidő mellett készült el; Kövesdy Attila szerint ez jelentős kapacitást kötött le a tárcánál. A júliusban módosított magyar helyreállítási tervet az uniós intézmények jóváhagyták, az Európai Bizottság pedig szeptember 23-án azt közölte, hogy Magyarország augusztus végéig hajtotta végre a tervhez kapcsolódó reformokat és beruházásokat, és szeptember végéig nyújthatja be a kifizetési kérelmet. A ténylegesen felszabaduló összeg tehát még bizottsági értékelés tárgya, de az uniós források megszerzéséhez szükséges pénzügyminisztériumi erőfeszítést indokolt elismerni. (Reforms and Investments)
Az eddigi adópolitikai mérleg ugyanakkor jóval szerényebb annál, mint amit egy teljes adópolitikai fordulattól várni lehetne. Pozitívum, hogy szeptember 1-jétől 5-ről 0 százalékra csökkent a vényköteles gyógyszerek áfája, szeptember 15-től pedig 27-ről 5 százalékra a tűzifa áfája. (NAV tájékoztató) Eközben viszont már két egyértelmű adóteher-növelés is megszületett: a Brent–Urál-különadó korábban adómentes 2–5 dolláros sávjára 50 százalékos adót tettek, az 5 dollár feletti részre pedig maradt a 95 százalékos kulcs, valamint novembertől jelentősen emelkedik a dohány- és nikotintermékek jövedéki adója – például a cigarettánál az ezer szálankénti minimumadó 47 140 forintról 59 800 forintra nő. (Nemzeti Jogszabálytár) Az MKOE értékelése szerint tehát két marginális, bár helyes irányú áfacsökkentéssel szemben eddig két komoly adóemelés áll.
A szakmai egyeztetés nem működhet meghívásos klubként
Nem azzal van baj, hogy az ingatlanfejlesztők elmondják a véleményüket az 5 százalékos lakásáfáról. Éppen ellenkezőleg: minden érintett szakmai szervezetet meg kell hallgatni, és az IFK maga is azt jelentette be májusban, hogy stratégiai szakmai együttműködést kezdeményez az új kormányzattal. (ifk-egyesulet.hu) Csakhogy az 5 százalékos lakásáfa fenntartásában az ingatlanfejlesztők közvetlen gazdasági érdekeltséggel rendelkeznek. Ez még inkább indokolja, hogy az ilyen egyeztetések mellett az adópolitikai, költségvetési, könyvelői, fogyasztói és más szakmai szempontokat képviselő szervezetek is azonos eséllyel jussanak szóhoz.
Az MKOE ezért nem azt kéri, hogy Székely Ádámot vagy az IFK-t zárják ki az egyeztetésekből, hanem pontosan az ellenkezőjét: legyen világos, nyilvános és minden szakmai szervezet számára azonos feltételekkel elérhető az egyeztetés csatornája és főleg a dokumentálatlan személyes találkozók köre. Még súlyosabbá teszik a képet, hogy a Pénzügyminsztérium – számos minisztériummal egyetemben – jogellenesen eltitkolja a vezetők nevét, telefonszámát és email címeket, amit ráadásul már bűncselekményként is lehet értékelni (Btk. 220.§). Ezért kiváltképp fontos, hogy ne telefonszámokon, korábbi miniszteri ismeretségeken vagy informális kapcsolatokon múljon, ki jut el a döntéshozókhoz. Ha Kövesdy Attila valóban folytatni kívánja az érdekképviseletekkel való állítólagos párbeszédet, akkor az MKOE kész arra, hogy az adózók és könyvelők mindennapi problémáit ugyanahhoz a tárgyalóasztalhoz vigye, amelyhez az ingatlanfejlesztők már – saját közlésük szerint – hozzáfértek. Mindazonáltal jobban örülnénk az írásos egyeztetéseknek, miután a szóbeli egyeztetések súlytalanok.
A Pénzügyminisztériumnak most neveket és tényeket kell mondania
A helyzet tisztázása egyszerű.
A Pénzügyminisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia, ki egyeztetett Székely Ádámmal és az IFK-val, mikor, milyen minőségben, milyen javaslatokról és milyen dokumentumok alapján, valamint azt is, milyen eljárás szerint választják ki azokat az érdekképviseleteket, amelyekkel adópolitikai kérdésekben közvetlen tárgyalást folytatnak. Ezek a kérdések már írásban, pontokba szedve a minisztérium asztalán vannak.
Az új kormány egyik deklarált célja az átláthatóbb állami működés. Ezzel az MKOE egyetért. Éppen ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a szakmai egyeztetésből ismét egy olyan rendszer alakuljon ki, amelyben egyes, a korábbi hatalommal jó kapcsolatokat ápoló üzleti szereplők gyorsan megtalálják az ajtót, más országos szakmai szervezetek pedig azt sem tudják, melyik ajtón kellene kopogtatniuk. A Pénzügyminisztérium válasza most megmutathatja, hogy Székely Ádám egyszerűen jól végzi az érdekképviseleti munkáját – vagy valóban tovább élnek azok a kapcsolati mechanizmusok, amelyeket az új kormány éppen meghaladni ígért.
