A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete aggódva figyeli az AVDH megszűnése körül kialakult helyzetet, különösképpen a munkaügyi központok gyakorlatára, ahol még nem tudják, vagy kategorikusan kijelentik, hogy nem kívánják elfogadni a fokozott biztonságú elektronikus aláírást, helyette a minősített elektronikus aláírást követelik meg, azt is kizárólag az általuk ismert szolgáltatóktól fogadják el (Microsec E-szignó, Netlock, FlintSign). A foglalkoztatóknak kiküldött tájékoztató szerint kizárólag a felsorolt minősített szolgáltatók használatát követelték meg és ezt telefonon meg is erősítették.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2024 ősze óta ad téves tájékoztatást, és különböző téves tartalmú leveleket is kiküldött a kormányhivataloknak, ezért is alakult ki a káosz. Először az NGM részéről azt állították, hogy az AVDH 2025.01.01 után is teljes bizonyító erejű magánokiratot teremtett, ezzel 10 hónapon át kötelezték a kormányhivatalokat az AVDH-zott, de ezzel érvénytelen szerződések elfogadására.

Eközben az NGM részéről folyamatosan azt állították, hogy jó a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, bár a kormányhivataloknál alig volt, aki értette, hogy ez mit is jelent. Október végén az NGM a munka.hu oldalon még azt írta, hogy minősített elektronikus aláírást „javasolnak”. Ezt a tájékoztatót 2025.10.03-án délelőtt – a cikkem nyomán – megváltoztatták. Most az NMHH link hibás, mert a végén ott maradt a pont. Sebaj.

A lényeg, hogy a szöveg most már úgy szól, hogy „Az elektronikus ügyintézéshez a megfelelő elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatás beszerzését javasoljuk.” A minősített szolgáltatóra való hivatkozás eltűnt. A szövegben ezt követően a minisztérium már a törvényes definíciót közli: „A 2023. évi CIII. törvény 109. § szerinti elektronikus magánokiratok létrehozásához legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, a 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés f) pont szerinti teljes bizonyító erejű elektronikus okirat létrehozásához minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel szükséges rendelkezni.”

Ezzel csak az a baj, hogy az ilyen szöveg nem közérthető!

A „minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző” ugyanis három egymást követő olyan fogalom, aminek jelentésével kapcsolatban nagy a bizonytalanság.

Az MKOE részéről a kormányhivataloknál végzett telefonos felmérés során megdöbbentő volt tapasztalni, hogy osztályvezetők, főosztályvezetők értetlenkedtek vagy közöltek olyasmiket, hogy „az kell, hogy kétfaktoros legyen”. A tájékozatlanság korántsem tréfa a munkaügyi támogatások kiutalása és a szerződéskötések során! A győri vezető a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra egyenesen azt közölte, hogy „küldjék csak be és majd meglátják, mi történik”.

Az elektronikus aláírások közti különbségek terén az alábbiakat célszerű megérteni:

• A minősített elektronikus aláírás esetén a tanúsítványban szerepel az OWNER (TULAJDONOS) rovatban az aláíró neve. Ez az aláírás attól lesz cégszerű aláírás, hogy az adott személy a jogi személyek nyilvántartásai szerint a dokumentumban szereplő jogi személy képviseletére jogosult. Tehát a tanúsítványnak nem kell tartalmaznia a cégnevet, az intézmény, vagy más jogi személy nevét és egyéb adatait.
• A fokozott biztonságú elektronikus aláírás ennél alacsonyabb szintű, de szintén megfelelő. Itt biztosan nem szerepel az ALANY rovatban az aláíró neve, helyette a szolgáltató neve fog szerepelni. A szolgáltató ezért igyekszik egyértelműen feltüntetni a dokumentumon elhelyezett digitális pecsétben, hogy ki írt alá. Itt sem mindig szerepel a képviselt jogi személy, de az ügyesebb szolgáltatók ezt a pecsétben feltüntetik. Mindezt igyekeztem ezen a képen megjeleníteni.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás által aláírt dokumentum hiteles (Dáp vhr. 31.§ (1) b)).

Az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek! (eIDAS rendelet 25.cikk (1)).

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás nyújt az ittirdala.hu is. Ezzel rá és térünk arra a szolgáltatóra, amely 5 aláírásig ingyenesen (!!!), illetve néhány ezért forintért kínálja azt, amit a fenti minősített elektronikus aláírást évi bruttó 40-50 ezer forintért nyújtanak. Várhatóan egyre szélesebb réteg fogja ezt a szolgáltatót használni ezért célszerű megismerkedni a pecsétjével és a joghatásával.

Az ittirdala.hu üzemeltetője az ID&Trust Kft., amely nemzetközi szintem is számos elektronikus okmányhoz biztosítja a biztonsági szoftvereket (pl. japán és iraki útlevél, olasz személyigazolvány és TB kártya, román TB kártya). Az ID&Trust Kft. feladata, hogy bizalmi szolgáltatóként – anyagi kötelezettségvállalás terhe mellett akár felelősségbiztosítás útján – garantálja aláírás hitelességét, vagyis azt, hogy pontosan ki, mikor és mit írt alá. A bizalmi szolgáltató tehát egy esetleges bírósági eljárás során szavatolni tudja az aláírás és az aláíró hitelességét! Az azonosítást az ittirdala.hu a GoodID mobilalkalmazás (irattárca) által, személyi igazolvány NFC olvasásával, vagy más személyazonosító okmány által, illetve szelfivideóval támasztja alá. Az ittirdala.hu a dokumentum tartalmába beleemel egy QR kóddal ellátott vizuális pecsétet is, amiben akár a felhasználó – könnyebbség kedvéért – feltüntetheti, hogy milyen jogi személyt képviselt az aláírás során. Az ittirdala.hu a Magyar Telekom időbélyegzőjét használja. Összességében ezzel teljes bizonyító erejű magánokirat keletkezik, amit a munkaügyi központoknak is kötelessége elfogadni.

Közben zajlik a per a DÁP eAláírás üzleti (szakmai) célú félhasználása érdekében

Jogszabályi tiltás hiányában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Főpolgármesteri Hivatal szerint is lehet üzleti célra használni a DÁP eAláírását. Sajnos a Fővárosi Törvényszék bírái egy újabb mélypontot kívánnak elérni a jogállamiság terén, mert a „A felhasználó magánszemélyként használja” fordulatot magáncélként azonosítják (Dáptv. 54.§ (7)). Ha viszont a bíró alkotja meg a jogot, az nem jogállam! Magyarország a jogállamiság terén rosszul teljesít. Nemcsak utolsó az EU tagországai között, de a 79. pozíció a jogállamisági listán azt is jelenti, hogy Sri Lanka és Ghána is jobban áll.

Mitől lesz valami cégszerű aláírás?

Minden ügyvezető, ha magánszemélyként ír alá egy céges iratot, akkor az cégszerű aláírás. Döbbenetesen hangzik, de a magyar jogrendben nincs konkrét (értelmes) definíció a cégszerű aláírásra (Pp. 325.§ (1) d)), mert a törvény azt írja, hogy az a megfelelő, ami megfelelő. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló új törvény és az Igazságügyi Minisztérium (IM) tájékoztatókban rendezni szándékozik a kínos kérdést. Ezért az IM bármilyen (!) vezetői tisztségviselőhöz köthető elektronikus aláírást cégszerű aláírásnak tart (lásd: Jsznyt.indoklás a 20.§-hoz).

Bízunk benne, hogy az munkaügyi központok el fogják fogadni a fokozott biztonságú elektronikus aláírást, ideértve az ingyenesen is használható ittirdala.hu által hitelesített iratokat, illetve a DÁP eAláírását is, ha valaki azt cégszerű aláírásként kívánja használni.

Megjegyezzük, hogy már 20 éve hiteles csatornába kellett volna terelni a munkaügyi központok elektronikus ügyintézését, az ÁNYK, később pedig a magyarorszag.hu oldalon működő I-FORM rendszeren keresztül, kiiktatva a külön elektronikus aláírás szükségességét. Azt is meg kell említeni, hogy a magyar állam mulaszt, mert az eIDAS rendelet előírása ellenére még mindig nem fogadja el a többi EU tagállam azonosítását (EUID), így még mindig lehet például azokkal belépni a magyar közigazgatási portálokra.

Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke