Az élelmiszer-automaták felügyeleti egységének éves felülvizsgálata a veszélyhelyzetben

Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták Automata Felügyeleti Egységének éves kötelező felülvizsgálati határideje[1] a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a felülvizsgálat halasztható a veszélyhelyzet megszűnését követő százhuszadik napig.


[1] Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet 49. §.-a szerint

2020-05-15 14:07

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett tevékenységet vagy

b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési kötelezettség

a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya alá, ha arra:

  • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,
  • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
  • a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,
  • ingyenesen

kerül sor.

A termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi.

További kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

Fontos tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

Személyi jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő, térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás (fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás (közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások adómentesen biztosíthatók.

A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv. hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Ugyanakkor a munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv. mentességi szabálya alapján.

Például egy tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik, és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv. fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

Ha például egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze a fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára (akik az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja, hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Társasági adó és kisvállalati adó

A vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn, és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn, és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén a Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez esetben is szükséges.

Amennyiben a valamilyen szervezetnek juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Például, ha a támogatásban részesülő civil szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek minősül. [Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít, aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany, akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles tevékenységét szolgálják.

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab. tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az adóhatóságnak.

Például ha egy varroda az alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. A levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Egy további esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor, tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek értelmében veszélyhelyzet esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

  1. az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet,
  2. a katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatást, termékátadást

vállalkozási, gazdasági tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül – adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv. következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül, másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az adóhatóságnak.

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át, akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. tv. értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti a laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az adóhatóság felé.

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára (idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén sem válik jogosulttá.

Mindezeken túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

Például, ha egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg, azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést, és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési kötelezettséggel nem jár.

Szükséges említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak minősül.

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett bejelentésnek tartalmilag meg kell felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett, vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján közzétesz egy bejelenési mintát.

[Pénzügyminisztérium PM/8530/2020 – NAV Központi Irányítás 6135413828]

https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirus_jarvany20200512.html

2020-05-12 08:55

Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről érdeklődjön hitelnyújtójánál!

A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, a következő linken: https://www.nav.gov.hu/nav/ebev_portal. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezés menüből indítható.

A keresetkimutatásban egy év, a lekérdezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepelnek, vagyis egy 2020. május hónapban indított lekérdezés 2019. április 1. – 2020. március 31. napja közötti időszakra vonatkozik.

Mivel a keresetkimutatás a munkáltatók, kifizetők által havonta NAV-hoz lejelentett adatok alapján készül, a szolgáltatást csak azok tudják igénybe venni, akikről a munkáltatójuk az adott időszakban nyújtott be a NAV-hoz adó- és járulékbevallást.

A NAV a keresetkimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható – ezek aktuálisan kiválaszthatók a program listájából. Jelenleg választható, szolgáltatáshoz csatlakozott hitelnyújtók:

CIB Bank Zrt.

COFIDIS Magyarországi Fióktelep

K&H Bank Zrt.

Korona Közraktár Zrt.

MKB-Euroleasing Autólízing Szolgáltató Zrt.

OBERBANK AG Magyarországi Fióktelep

OTP Bank Nyrt.

Ober Pénzügyi Lízing Zrt.

Raiffeisen Bank Zrt.

Unicredit Bank Hungary Zrt.

Vár-Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

(Az elektronikus keresetkimutatás jogszabályi hátterét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (24) bekezdése és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rend. 24/A. §-a adja.)

 

2020-05-12 08:53

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és bejelentése

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

 

2. Korlátozások a szünetelés alatt

Az egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt:

  • egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
  • egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
  • vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
  • túlfizetés visszatérítését nem kérheti.

 

3. Adókötelezettségek a szünetelés alatt

3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

  • kisvállalkozói kedvezménnyel,
  • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
  • foglalkoztatási kedvezménnyel,
  • kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában

  • kisvállalkozói kedvezmény,
  • fejlesztési tartalék,
  • foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
  • nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

A bevallással még le nem fedett időszakrólsoron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és április 10-ei kezdetű szünetelés esetén az április 1. és 9. közötti időszak.

A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.

Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.

A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a ’T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés során a fizetési kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdő napját kell feltüntetni.

A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon. Felhívjuk szíves figyelmüket a veszélyhelyzet fennállása alatti időszak speciális szabályaira, amelyeket külön tájékoztatóban ismertetünk:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_fizetes_nelkuli_sza20200427.html.

 

3.2. A katás egyéni vállalkozók

Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell. A bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.

Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis olyan munkát végez, ami egyébként beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie.

Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása. Kivételt jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.

A főállású kisadózóknál az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentésének módja megegyezik a 3.1. pontban foglaltakkal.

Ha a tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési, bevallási kötelezettségei megegyeznek a 3.1. pontban foglaltakkal.

 

4. A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a veszélyhelyzet idején

Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő egyéni vállalkozókra.[1]

4.1. Azok az egyéni vállalkozók, akik a vállalkozói tevékenység szünetelését 2020. március 11-e és 2020. március 30-a között jelentették be, azért, hogy az időközben bevezetett adózási könnyítéseket – mint például az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó alóli mentessége, járulékkedvezménye vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alóli mentesülése március hónaptól kezdődően – igénybe tudják venni, két lehetőség közül választhatnak. 2020. május 3-áig jelenthették be a Belügyminisztériumhoz

  1. a tevékenység szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy
  2. a szüneteltetett tevékenység folytatását.

Bővebb tájékoztatást a következő oldalon kaphatnak: https://www.nyilvantarto.hu/hu/evig.

a) A tevékenység szünetelése bejelentésének visszavonása

A bejelentés visszavonása esetén a Belügyminisztérium a tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, akkor a szünetelés iránti bejelentés visszavonása esetében úgy kell tekinteni, hogy a szünetelés nem következett be. Az az időtartam, amely a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és a szünetelésre vonatkozó adatnak a vállalkozói nyilvántartásból való törlése között eltelik (vagyis lényegében a szünetelés időtartama), a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő az adattörlést követő tizenötödik napon jár le.

b) A szüneteltetett tevékenység folytatása

A szüneteltetett tevékenység folytatása esetén a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.

4.2. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át követően, de még a veszélyhelyzet ideje alatt tették (teszik) meg, a szünetelés minimális időtartamára vonatkozó egy hónapos időtartamot nem kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti például, hogy ha egy egyéni vállalkozó 2020. április 5-én bejelentést tett a szünetelésről, akár még április hónapban úgy dönthet, hogy folytatja a tevékenységét.

4.3. Az adókötelezettségeket érintő változások

A szüneteltetett tevékenység folytatását vagy a tevékenység szünetelésének visszavonását sem kell a NAV-hoz külön bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

4.3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az szja hatálya alá tartozó, nem kiegészítő tevékenységet folytató (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozók esetében a bejelentés visszavonása azzal jár, hogy a biztosítási jogviszonyuk sem szünetel. A tevékenységüket folytató egyéni vállalkozók esetében pedig a biztosítás rövidebb ideig szünetel, így adott esetben rövidebb időszakban kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

A biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozóan a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentéseket, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozóan a ’T1011 jelű űrlapon tett bejelentéseket a NAV törli, ha az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelésére vonatkozó bejelentést visszavonta. Ebben az esetben tehát a NAV részére nem kell újabb bejelentéseket tenni.

Ha pedig az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelését befejezi (például a szünetelés kezdetétől számított egy hónap letelte előtt folytatja a tevékenységét), a ’T1041 jelű űrlapon be kell jelentenie a biztosítási jogviszony szünetelésének lezárását is. A ’T1011 jelű űrlapon azonban nem kell bejelentést tennie, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV hivatalból lezárja a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentés alapján.

4.3.2. Katás egyéni vállalkozók

Ha a katás egyéni vállalkozó április hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, április hónapra mentesült a tételes adó alól, és ezt már bejelentette a NAV-hoz, akkor nem kell a mentesülés törlését bejelenteni a NAV-hoz, a törlést a NAV hivatalból elvégzi.

A NAV továbbra is előírja a tételes adót minden olyan hónapra, amelyben a szünetelés visszavonását vagy a szünetelés befejezését követően a kisadózó egyéb ok (például anyasági ellátás, táppénz folyósítása) miatt nem mentesül a fizetési kötelezettség alól. Továbbá a NAV ellentételezi a tételes adót azoknak a katás egyéni vállalkozónak az adószámláján 2020. március-június hónapokra, akik a veszélyhelyzet miatt mentesített tevékenységet folytatnak. [2]

A főállású kisadózó egyéni vállalkozók biztosítása kizárólag abban a hónapban szünetel, amely hónap egészében a tevékenység szünetelése miatt mentesülnek a tételes adó alól.

Ha a szünetelésre vonatkozó bejelentés visszavonása vagy a tevékenység folytatása miatt a főállású kisadózó egyéni vállalkozó nem a hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, akkor ez a döntése biztosítási jogviszonyát nem érinti.

Ha pedig a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység egész hónapban történő szüneteltetése miatt szünetelt, és bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá, akkor – ha a vállalkozói tevékenység folytatása következtében a biztosítása nem szünetel – az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettsége megszűnését be kell jelentenie a ’T1011 jelű űrlapon.

5. További információ

Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettségéről részletesebben tájékozódhat a NAV honlapján a 3. és 91. számú információs füzetben: https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020.

A munkavállalók biztosítási jogviszonyának szünetelése miatti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről további információt ebben a tájékoztatóban talál:

https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Mit_fizet_a_munkavall20200326.html.

Az egyéni vállalkozó – amíg tevékenysége szünetel – nem kötelezett elektronikus kapcsolattartásra a NAV-val, azonban természetesen választhatja azt.

Javasoljuk, hogy továbbra is részesítse előnyben az elektronikus kapcsolattartást, hiszen így gyorsan, egyszerűen és személyes megjelenés nélkül intézheti adóügyeit. A kapcsolattartás módját a szünetelés időtartama alatt a Rendelkezési Nyilvántartásban tett ügyféli rendelkezések határozzák meg.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal


[1] A veszélyhelyzet idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatása biztosításáról szóló 131/2020. (IV.17.) Korm. rendelet alapján.

[2] A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Az_egyeni_vallalkozoi20200504.html

2020-05-05 08:28

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kiviteléhez kapcsolódó jogszabályváltozásról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7006/2020. felhívás

a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kiviteléhez kapcsolódó jogszabályváltozásról

 

2020. április 26-án hatályba lépett az egyes termékek kivitelének exportengedély-bemutatásához kötéséről szóló 2020/568/EU bizottsági végrehajtási rendelet (uniós rendelet). Az uniós rendelet 2020. május 26-ig hatályos.

Az uniós rendelet az alábbi linken érhető el: 

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020R0568&from=HU

A korábban irányadó, az egyes termékek kivitelének exportengedély-bemutatásához kötéséről szóló 2020/402/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2020/402/EU-rendelet) már nem alkalmazható, az 2020. április 25-ig volt hatályban.

Az uniós rendelet meghosszabbítja a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható egyes termékek kiviteli korlátozását, de a 2020/402/EU rendelethez képest részletesebb szabályokat tartalmaz, és a korlátozással érintett termékek és területek némileg eltérnek a jelenleg még hatályban lévő rendelkezésben írtaktól.

Az uniós rendelet hatálya alá tartozó termékkörök vámhatósági ellenőrzésével összefüggő változások:

 

1. Mely termékekre vonatkozik, az exportengedélyezési kötelezettség?

Az uniós rendelet I. mellékletében szereplő egyéni védőeszközök, védőfelszerelések kivitele engedélyköteles. Az uniós rendelet az engedélyköteles termékeket 3 kategóriába sorolja (védőszemüveg, szemvédő eszköz, orr- és szájvédő eszköz, védőruha), vámtarifaszám és áruleírás szerint csoportosítva. A korábbi, 2020/402/EU-rendelet) 5 kategóriába sorolta az engedélyköteles termékeket, vagyis szűkült az engedélyköteles termékek köre! Továbbra is fő szabály, hogy azok a termékek engedélykötelesek, amelyek a rendeletben szerepelnek, és amelyek megfelelnek a rendelet mellékletében szereplő áruleírásnak és specifikációnak (figyelemmel az ex jelölésekre).

 

2. Ki állítja ki az exportengedélyt?

A kiviteli engedélyeket továbbra is exportőr székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai adják ki írásban vagy elektronikusan az uniós rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján. Magyarország területén továbbra is Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Kereskedelmi Osztálya állítja ki az engedélyeket. Az engedély formanyomtatványát a rendelet II. melléklete tartalmazza. Az engedély formanyomtatványa egy új „6a.” rovattal bővült. A BFKH a rendelet szerinti kiviteli engedélyeket elektronikusan adja ki. Továbbá a kiviteli engedélyek egyetlen szállításra használhatók, az engedélyeket nem kell bevonni a vámeljárások során.

 

3. Mikor kell bemutatni az exportengedélyt?

Az uniós rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján a kiviteli engedélyt az áruk kivitelre történő bejelentésekor vagy legkésőbb az áruk átengedésének pillanatában kell bemutatni.

 

4. Mely országokba szállításkor nem kell exportengedély?

Bővült azon országok és területek köre, amelyekbe a szállításhoz nem kell engedély azuniós rendelet 2. cikk (4) bekezdése alapján: Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Feröer-szigetek, Gibraltár, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Észak-Macedónia, San Marino, Szerbia, Svájc, Vatikán, valamint az EU Alapszerződésének II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek, továbbá Büsingen, Helgoland, Livigno, Ceuta és Melilla.

Az uniós rendelet 2. cikk (5) bekezdése alapján nem engedélyköteles a valamely EU tagállam kontinentális talapzatára vagy a valamely EU tagállam által az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján kizárólagos gazdasági övezetként bejelentett övezetbe irányuló kivitel.

 

5. Milyen okmánykódot kell feltüntetni az export során?

A 709-es uniós TARIC intézkedések alapján a váminformatikai rendszerben továbbiakban is az alábbi okmánykódokat (igazoláskódokat) kell alkalmazni az uniós rendelet szerinti kiviteli engedélyek kezeléséhez:

a) C086: Exportengedély korlátozás - Védőeszközök ((EU) 2020/568 rendelet),

b) Y975: Az (EU) 2020/568 rendelet által nem érintett áruk és az intézkedéshez kapcsolódó PE lábjegyzetekben ismertetett áruktól eltérő áruk.

További információk a témában

Az uniós rendelet hatálya alá tartozó áruk kivitelének engedélyezését végző BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Kereskedelmi Osztálya az uniós rendeletben írtakkal kapcsolatban közleményt adott ki, amely az alábbi linkeken érhető el:

https://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kereskedelmi_osztaly/vedoeszkozok

A részletek megismeréséhez célszerű egyrészt tanulmányozni az uniós rendeletben írtakat, és az uniós rendeletben írtakkal kapcsolatos kérdések esetén felvenni a kapcsolatot a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Kereskedelmi Osztályával az alábbi elérhetőségeken:

Cím: 1124, Budapest, Németvölgyi út 37-39.
E-mail cím: keo@bfkh.gov.hu
Honlap: https://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kereskedelmi_osztaly/vedoeszkozok

Budapest, 2020. április 30.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirussal_szem20200503.html

2020-05-04 08:24

Adózási könnyítés a munkahelyi gyermekfelügyelőknek

Április 30-tól a veszélyhelyzet ideje alatt minden[1] foglalkoztató szervezhet a nála dolgozó munkavállalók gyermekeinek napközbeni felügyeletet.[2]

A munkahelyi gyermekfelügyeletet ellátó foglalkoztatottnak kifizetett jövedelem után kevesebb közterhet kell fizetni 2020. április, május és június hónapokban.

A gyermekfelügyelő járulékalapot képező jövedelme után az általános szabályoktól eltérően, kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell fizetni.

A kedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátás összegét.

Ha a gyermekfelügyelőt alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják, akkor az Efo tv.[3] szabályai az irányadóak, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatására pedig az általános szabályok vonatkoznak.

Az érintett időszakban a foglalkoztatónak sem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a gyermekfelügyelőnek kifizetett jövedelem, juttatás után.

 

 


[1] Akár költségvetési szerv is élhet ezzel a lehetőséggel.

[2] A veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről szóló 152/2020.
(IV. 27.) Korm. rendelet 3-4. §-a szerint. A Korm. rendelet 2020. április30-tól hatályos.

[3] Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

 

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Adozasi_konnyites_a_m20200503.html

2020-05-04 08:16

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott
7005/2020. felhívás

a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről

 

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékeket bizonyos feltételekkel vám- és áfamentesen lehet behozni az Európai Unióba. Erről az Európai Bizottság (EB) 2020. április 3-án kiadott, 2020/491 számú határozata[1] rendelkezik.

 

 I. Mi a vámmentesség feltétele?

A határozat alapján 2020. január 30. és 2020. július 31. között vám- és áfamentes a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékek behozatala a katasztrófa áldozatainak javára. Ennek feltétele viszont, hogy a behozott árukat a következő célokra használják fel.

 

A behozni kívánt termékeket:

1) a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztják, vagy

2) a katasztrófa áldozatainak ingyenesen rendelkezésére bocsátják, a tulajdonjog átruházása nélkül.

 

A katasztrófa áldozatai alatt – a határozat értelmében – a COVID-19-járványnak vagy a járvány veszélyének kitett, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személyeket kell érteni.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mint magyar vámhatóság ezekről a felhasználási célokról nyilatkozatot kérhet.

 

II. Mit lehet behozni vámmentesen?

A határozat a vámmentesen behozható áruk jellegét konkrétan nem határozza meg, a szóba jöhető árucikkeket nem sorolja fel. Kimondja azonban, hogy nem adható mentesség a katasztrófa sújtotta területek újjáépítésére szánt anyagokra és berendezésekre.

Az EB honlapján elérhető ugyanakkor egy tájékoztató lista, ami a COVID-19-járvány elleni védekezéshez a leggyakrabban importált és vámmentesen vámkezelt termékeket tartalmazza: https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/03-04-2020-import-duties-vat-exemptions-on-importation-covid-19-list-of-goods.pdf.

A lista magyar fordítása megtalálható a felhívás 1. mellékletében.

A NAV vámeljárásaiban sorvezetőként ezt a listát alkalmazza, azonban adható vám- és áfamentesség a listán nem szereplő árucikkekre is, ha azok a felhasználási feltételeknek megfelelnek, és ezt az importőr igazolni tudja.

A NAV nyilatkozatot vagy egyéb, a felhasználási célt alátámasztó dokumentumot (például ellenszolgáltatás nélküli átadás-átvételről szóló dokumentum) kérhet arról, hogy a vámmentesen behozni kívánt termékeket hová szállítják és mely személyeknek osztják szét, illetve bocsátják rendelkezésére ingyenesen.

 

III. Ki kaphat vámmentességet?

A vámmentesség megszerzéséhez az importőrnek úgynevezett vámmentes vámeljárást kell kezdeményeznie. Egyes esetekben ehhez vámmentes vámeljárásra jogosító engedélyre is szükség van.

Vámmentességet kaphatnak a következő importáló szervezetek

  1. Állami szervezetek, önkormányzatok, közintézmények, és egyéb közjogi szervek, katasztrófaelhárító szervezetek.
    • Ekkor a mentesség igénybevételéhez nincs szükség a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága (KAVIG) által kiadott, vámmentes vámeljárásra jogosító engedélyre.
    • A NAV kérheti, hogy a mentességet kérő szervezetek a vámeljárásban nyilatkozzanak az áruk felhasználási céljáról. Ezt később tudniuk kell hitelt érdemlően alátámasztani, a felhasznált termékekkel elszámolni.
  2. A NAV által jóváhagyott egyéb jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek.
    • Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) véleményének kérését követően a KAVIG vámmentes vámeljárásra jogosító engedélyt ad ki, e nélkül az engedély nélkül ezek a szervezetek nem kezdeményezhetnek vámmentes vámeljárást.
    • A NAV ebben az esetben is kérheti, hogy a mentességet kérő szervezetek a vámeljárásban nyilatkozzanak az áruk felhasználási céljáról. Ezt később tudniuk kell hitelt érdemlően alátámasztani, a felhasznált termékekkel elszámolni.
    • A KAVIG az engedélyben előírhat további kötelezettségeket.
    • A vámmentes vámeljárást lefolytató NAV-szerv is írhat elő további kötelezettséget, például a vám- és áfamentesen behozott termékek felhasználását igazoló elszámolás benyújtására határidőt szabhat.

A NAV mindezeken túl kérheti a vámmentesen vámkezelt termékek készletnyilvántartásba vételét igazoló dokumentumot az 1) vagy 2) pont szerinti szervezetektől, gazdálkodóktól.

 

IV. Milyen eljáráskódot kell alkalmazni?

A vámmentes vámeljárás kezdeményezésekor, ha a

  • felhasználási cél,
  • a termék és
  • az igénylő

az I-III. pontban foglaltaknak egyaránt megfelel, a vám-árunyilatkozat 37. rovatában a 4000 C26 kódot kell alkalmazni.

 

V. Kérhető utólagos vámmentesség?

Mivel a határozat visszamenőlegesen, 2020. január 30-ától teszi lehetővé a vám- és áfamentesség igénybevételét, ezért lehetőség van a megfizetett vám visszafizetésére az azóta végzett vámeljárások után.

A vámmentesség utólagos igénybevételekor egyidejűleg kell kérelmezni az eredeti vám-árunyilatkozat eljáráskódjának (4000) módosítását és a vám visszafizetését.

Vámmentesség csak akkor kérelmezhető utólagosan, ha a közteher-fizetési kötelezettséggel járó szabad forgalomba bocsátás vámeljárás

  1. alanya III. pont 1)-2) alpontjában részletezett importőr volt
  2. 2020. január 29. után történt,
  3. és fennálltak a vámmentes vámeljárás feltételei: teljesültek a vámmentességi rendelet[2] és a határozat szerinti felhasználási célokra, termékkörökre és az igénybe vevő személyére vonatkozó feltételek.

A jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek esetén sem kizárt a vámmentesség utólagos igénybevétele, ha a módosítási és vámvisszafizetési kérelem benyújtásakor rendelkeznek a KAVIG vámmentes vámeljárásra jogosító engedélyével.

A módosításra és vámvisszafizetésre vonatkozó egyidejű kérelmet annál a NAV-szervnél kell benyújtani, ahol a vámeljárást végezték.

  • A vám-árunyilatkozat eljáráskódjának módosítását az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell kezdeményezni.
  • A vámvisszafizetési kérelmet az alábbi linken letölthető „Vám visszafizetésére/elengedésére vonatkozó kérelem” formanyomtatványon kell benyújtani:
    https://www.nav.gov.hu/nav/vam/vaminformaciok/egyeb/Vamigazgatasi_ugyekke20180130.html

A kérelem összeállításakor a következőkre kell figyelni:

  • a vám-árunyilatkozat módosításakor az eljáráskód módosítását kell kezdeményezni, a 4000 C26 eljáráskódra;
  • a módosítási kérelemhez minden olyan dokumentumot csatolni kell, ami alátámasztja, hogy a vámmentesség utólagos igénybe vétele a vámmentességi rendelet és a határozat szerinti céloknak megfelel (például készletnyilvántartásba vételt igazoló dokumentum, ellenszolgáltatás nélküli átadás-átvételt igazoló dokumentum, a célok teljesülésére utaló nyilatkozat, továbbá nyilatkozat arról, hogy a termékeket hová szállítják és mely személyeknek osztják szét, illetve bocsátják rendelkezésére ingyenesen stb.)
  • a közteher-fizetéssel járó szabad forgalomba bocsátás vámeljáráshoz kapcsolódó okmányok másolatait (fuvarlevél, számla, fuvarszámla stb.) akkor kell csatolni, ha azokat korábban még nem nyújtották be a NAV-hoz
  • a vám visszafizetéséhez csak a kérelem formanyomtatványt kell benyújtani, ahhoz további dokumentumot nem kell csatolni.

 

VI. További információ, segítség

A vámmentesség feltételeiről és a jogosult importőrök köréről további részleteket a határozatban talál.

A kérelem benyújtása előtt javasoljuk, vegye fel a kapcsolatot az érintett NAV-szervvel.

Az Európai Bizottság által összeállított Gyakran ismételt kérdések (GYIK) az alábbi linken érhetők el:
https://ec.europa.eu/taxation_customs/covid-19-taxud-response/covid-19-waiving-vat-and-customs-duties-vital-medical-equipment_en
(az oldal alján a „For more information: Q&A on the Commission Decision” rész)

A GYIK magyar fordítása megtalálható a felhívás 2. mellékletében.

 

Budapest, 2020. április 27.

 

Torda Csaba

pénzügyőr dandártábornok

főosztályvezető


[1] Az Európai Bizottság 2020. április 3-án kiadott. 2020/491 számú határozata a COVID-19-járvány hatásaival szembeni fellépéshez szükséges áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről (Hivatalos Lap L103I.).

[2] A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet

Letölthető dokumentumok

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_word.gif

1-es melléklet.docx

2020.05.06.

212 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_word.gif

2-es melléklet.docx

2020.05.06.

22 KB

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirussal_szem20200428.html

2020-04-29 08:11

Emelkedett az egyszerűsített foglalkoztatás lehetséges időtartama

A 2020. április 17-től hatályos jogszabály[1] alapján 2020. december 31-ig alkalmi és idénymunkára[2] hosszabb időtartamban alkalmazható a munkavállaló

  • a növénytermesztési,
  • erdőgazdálkodási,
  • állattenyésztési,
  • halászati,
  • vadászati

ágazatban.

 

Mindez azt jelenti, hogy az alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20 naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama legfeljebb 180 nap lehet.

Ha a munkáltató és a munkavállaló több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a naptári évben nem haladhatja meg a 180 napot.

 

 


[1] A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. §-a

[2] Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény rendelkezéseitől eltérően

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Emelkedett_az_egyszer20200427.html

2020-04-29 08:08

Változnak a Széchenyi Pihenő Kártya SZÉP-kártya juttatás szabályai

 

Kedvezően változnak a SZÉP kártya juttatás adókötelezettségének 2020. évi szabályai[1].

1. A SZÉP kártya egyes alszámláira a munkáltató által adható béren kívüli juttatások összege:

a) szálláshely alszámlájra utalt támogatás esetén évi 400 ezer forint,

b) vendéglátás alszámlára utalt támogatás esetén évi 265 ezer forint,

c) szabadidő alszámlájára utalt támogatás esetén évi 135 ezer forint.

2. A SZÉP kártya juttatásra vonatkozó rekreációs keretösszeg is megemelkedik.

a) Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg

aa) 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 400 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkaviszony az év egy részében áll fenn;

ac) 400 ezer forint, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg.

b) Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg

ba) 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 800 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkaviszony az év egy részében áll fenn;

bc)       800 ezer forint, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Ha a munkáltató az 1. pont szerinti értékhatárokat vagy a 2. pont szerinti rekreációs keretösszeget meghaladóan nyújt a SZÉP-kártyára támogatást, akkor az egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

3. A munkáltató által 2020. április 22-től június 30-ig a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni. Az egyes meghatározott juttatásként folyósított SZÉP kártya támogatás után a munkáltatónak továbbra is meg kell fizetnie a szocho-t.

4. 2020-ban a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten, a béren kívüli juttatásként adható SZÉP kártya támogatások együttes nettó összege – eltérő rendelkezés hiányában –maximum 400 000 forint lehet.

A Korm. rendelet hatálybalépése[2] előtt az utalás időpontjában hatályos szabályok szerint béren kívüli juttatásként vagy egyes meghatározott juttatásként számfejtett összegek adókötelezettségét a fenti szabályok nem érintik, a 2020-ban már benyújtott havi ’08-as bevallások önellenőrzéssel nem helyesbíthetőek, mert az önellenőrzésnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott törvényi feltételei nem állnak fenn.

 

 


[1] A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 3-4. §-ai alapján.

[2] A Korm. rendelet fenti szabályai 2020. április 22-én léptek hatályba.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Valtoznak_a_Szechenyi20200427.html

2020-04-28 08:05

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosult a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra

Március 11-től a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra.[1]

Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a ’T1011 jelű adatlapon bejelentkeznie és havi 7 710 forint, naptári napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.

Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a Korm. rendelet hatályba lépése[2] előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés törvényi feltételei.

A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után 2020. május 1-jétől a munkáltatót terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége, melyet a ’08-as bevallásban kell bevallania és a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetnie, első alkalommal a június 12-éig benyújtott bevallásban.

Ha a fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okoz, akkor a NAV-hoz benyújtott kérelme alapján az adóhatóság engedélyezi, hogy a kötelezettséget a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.


[1] A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet)
20. §-a alapján.

[2] A Korm. rendelet fenti szabályai 2020. április 22-én léptek hatályba.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_fizetes_nelkuli_sza20200427.html

2020-04-28 08:03

Csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke

A szociális hozzájárulási adó szabályai több ponton változnak[1].

 

  1. 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.
  2. A szociális hozzájárulási adó mértékének változása érinti a kifizetői közteher mellett adható juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adót is.

    A 2020. április 22-től 2020. június 30-ig a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára utalt béren kívüli juttatás összege után a kifizetőnek nem kell megfizetnie a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót.

    2020. július 1-től a kifizetőnek a béren kívüli juttatások értéke, az egyes meghatározott juttatások értékének 1,18-szorosa, és   a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni. 
  3. 2020. július 1-től csökken a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke. A kifizetőnek az ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhot kell fizetni.
  4. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése miatt változik az összevont adóalap megállapításánál alkalmazandó 85 százalékos szabály.
    Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették  –, akkor 2020. július 1-jétől a  megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
  5. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése érinti a főállású kisadózókat is, változik az ellátási alapjuk.
    2020. július 1-jétől azoknál a főállású kisadózóknál, akik után havi 50 000 forint tételes adót fizetnek, a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja havi 98 100 forintról 102 000 forintra emelkedik. Azoknál a főállású kisadózóknál pedig, akik után havi 75 000 forint tételes adót fizetnek, ezeknek az ellátásoknak a számítási alapja havi 164 000 forintról 170 000 forintra emelkedik.

 

 


[1]A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 3-4. §-ai alapján.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Csokken_a_szocialis_h20200427.html

2020-04-28 07:58

Vámszakmai kérdések járványhelyzetben

A tájékoztató az Európai Bizottság által az ügyfelek részére közzétett iránymutatás alapján készült, azonban annak csak azon részeit tartalmazza, amik olyan könnyítések vagy egyszerűsített eljárások alkalmazására vonatkoznak, melyekkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyetért, így azok Magyarországon használhatóak.

Letölthető dokumentumok

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

Vámszakmai tájékoztató - COVID-19.pdf

2020.04.23.

196 KB

 

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Vamszakmai_kerdesek_j20200423.html

2020-04-24 07:51

Származási okmányok másolatának elfogadása járványhelyzet idején

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott

7004/2020. felhívás

származást, vagy vámjogi státuszt igazoló bizonyítványok másolatainak
elfogadhatósága a koronavírus okozta járványhelyzetben

A COVID-19 járvány miatt egyes harmadik országok vámhatóságainál megnehezült, illetve ellehetetlenült a származást vagy vámjogi státuszt igazoló bizonyítványok kiadása, ami veszélyezteti a kedvezményes áruforgalom zavartalan működését. Az Európai Bizottság (EB) ezért felhívást tett közzé a bizonyítványok elfogadhatóságáról, ami alapján bizonyos esetekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is elfogadja a származási bizonyítványok másolatát.

A felhívás angol nyelven az alábbi linken érhető el:

https://ec.europa.eu/taxation_customs/covid-19-taxud-response/guidance-customs-issues-related-covid-19-emergency_en#heading_4

Az EB felhívásában

  • a járványhelyzetet a vonatkozó szabályok szerinti olyan különleges körülménynek minősítette, mely önmagában feljogosítja a vámhatóságokat a származási bizonyítványok visszamenőleges kiadására;
  • javasolja az elfogadott exportőri engedélyek (illetve értelemszerűen a regisztrált exportőri azonosítók) lehető legszélesebb körű használatát; és
  • kéri a származási bizonyítványok másolatainak jogszabály adta keretek közötti lehető legszélesebb körű elfogadását, az eredeti bizonyítványok utólagos bemutatásának kötelezettsége mellett.


A NAV ezért a járványhelyzetben – jelen felhívás visszavonásáig – a FORM A származási bizonyítvány, az EUR. 1, EUR-MED és az A.TR szállítási bizonyítványok helyett elfogadja

  • azok másolatát
  • vagy elektronikusan hitelesített[1] példányát
  • vagy elektronikusan hitelesített példányának másolatát.


Tehát a kedvezményes elbánás akkor is kérelmezhető, ha valaki a vám-árunyilatkozat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik az eredeti bizonyítvánnyal, azonban azt utólag a NAV-nak bemutatja.

A másolatok elfogadásának, így a kedvezmények igénybe vételének további feltételei:

  • a bizonyítványt harmadik ország hatósága 2020. március 1-je után hitelesítette;
  • a harmadik ország jelezte az Európai Bizottságnak, hogy másolatokat fog az exportőrei rendelkezésére bocsátani[2]; és
  • a bizonyítvány hitelessége és pontossága kapcsán más kétség nem merült fel.


Ha az előbbi feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a NAV csak úgy adja meg a kedvezményt, ha az érintett ügyfél biztosítékot nyújt. A biztosítékot a NAV az eredeti és szabályos bizonyítvány benyújtását követően szabadítja fel.

Azért, hogy csökkentsük az adminisztrációt, külön nem keressük meg ügyfeleinket az eredeti és szabályos bizonyítvány utólagos bemutatására, kérjük, hogy azt önkéntesen tegyék meg!

Budapest, 2020. április 22.

 

Torda Csaba
pénzügyőr dandártábornok
főosztályvezető


[1] Elektronikus hitelesítés alatt ez esetben a bizonyítványt kiadó hatóság által végzett olyan művelet értendő, melynek eredményeképpen akár digitális aláírás, akár QR-kód, akár nem szokványos bélyegző lenyomata kerül a bizonyítványra a szokásos hitelesítési mód helyett. Az elektronikus hitelesítés kiegészülhet a bizonyítvány adatainak online lekérdezhetőségével.

[2] Erről a tényről az Európai Bizottság által naprakészen tartott táblázatokból lehet meggyőződni. Az említett táblázatok ugyanazon az angol nyelvű honlapon érhetőek el ahol a felhívást is nyilvánosságra hozták:

6 Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet (a továbbiakban: Automata rendelet) 49. § (2) bekezdés

7 Automata rendelet 49. § (4) bekezdés

8 Automata rendelet 49. § (2) bekezdés  

2020-04-23 07:48

Halasztható a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálata

Halasztható a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálata

 

Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie.1

 

1 A Gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 18-19. §-a

2 A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet

3A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Pénztárgép rendelet) 48. § (1a) bekezdés b) pont

4 Pénztárgép rendelet 48. § (2) bekezdés

5 Pénztárgép rendelet 48. § (3) bekezdés

 

A COVID-19 koronavírus-járvány miatt a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett2 és olyan intézkedésekről döntött, amelyek értelmében radikálisan csökkenteni kell a személyes érintkezések számát. A veszélyhelyzetet a NAV a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség szempontjából vis maior helyzetnek tekinti.

 

Körültekintő eljárásnak számít, ha az üzemeltető elhalasztja a felülvizsgálatot a veszélyhelyzet utáni időszakra, ha a felülvizsgálat csak személyes érintkezéssel végezhető el. Az üzemeltetőnek semmilyen szankcióval nem kell számolnia, ha időközben a határidő lejár és az elmaradt éves felülvizsgálatot legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül elvégezteti.

A pénztárgépek kötelező éves felülvizsgálatának része a szervizes helyszíni vizsgálat,3 amit a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.4 A helyszíni vizsgálatkor vizsgálni kell a pénztárgép működését, működési körülményeit is,5 ezért a kialakult gyakorlat szerint a felülvizsgálatra a pénztárgép üzemeltetési helyén kerül sor. Ez jellemzően az üzlethelyiségben a műszerész és a pénztárgép üzemeltetője vagy az őt képviselő személy jelenlétében történik, akár ügyfélforgalom mellett.

Az automata berendezések felügyeleti egységének felülvizsgálatát az üzemeltetőnek évente kell elvégeztetnie.6 Két egymást követő felülvizsgálat között nem telhet el 13 hónapnál hosszabb idő.7 A felülvizsgálat során vizsgálni kell a felügyeleti egység és csatlakozásainak sértetlenségét, valamint az áramellátó rendszer – beleértve az akkumulátort is, ha tartalmaz ilyet az egység – állapotát és működőképességét,8 amire jellemzően az automata üzemeltetési helyén, a felülvizsgálatot végző és az üzemeltető jelenlétében kerül sor.

A pénztárgépek, valamint az automata berendezések éves felülvizsgálatának elvégzése kapcsán is elsődleges a veszélyhelyzeti intézkedések betartása. A NAV csak abban az esetben javasolja a veszélyhelyzet időszaka alatt esedékessé váló éves felülvizsgálatok elvégzését, ha az közvetlen személyes érintkezés nélkül vagy annak minimalizálásával megoldható.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

Halasztható a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálata

 

2020-04-23 07:43

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható egyes termékek kiviteléhez kapcsolódó bizottsági tájékoztatásról szóló 70022020 felhívás

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható egyes termékek kiviteléhez kapcsolódó bizottsági tájékoztatásról szóló 7002/2020. felhívás

Az Európai Bizottság (EB) 2020 márciusában uniós rendeletben szabályozta a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékek – például maszkok, védőruhák, kesztyűk – kivitelét[1]. A rendeletben előírt szabályok alkalmazásának megkönnyítésére az EB 2020. április 2-án egy gyakorlati tájékoztatót[2] is kiadott, ami a kivitelben részt vevő gazdálkodókat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) mint vámhatóságot is érinti.

Az EB angol nyelvű tájékoztatója az alábbi linken érhető el: 

https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2020/april/tradoc_158693.pdf

Az EB tájékoztatója a következő részterületekhez kapcsolódó kérdéseket és az arra adott válaszokat tartalmazza:  

  • Engedélyezési kérdések
  • Vámhatóságot érintő kérdések
  • Földrajzi hatályára vonatkozó kérdések
  • Termékkörök meghatározását érintő kérdések
  • Információszerzésre és konzultációs lehetőségekre vonatkozó kérdések

A tájékoztató első négy fejezete érinti a NAV, uniós rendelettel kapcsolatos ellenőrzési feladatait. Fejezetenként kiemeltük az ehhez kapcsolódó témaköröket:

1. Engedélyezési kérdések

  • Az EB megerősítette, hogy az uniós rendelet április 25-ig hatályban van, lejárta előtt döntés születik az esetleges meghosszabbításról.
  • Az EB arra kéri a tagállami engedélyező hatóságokat (Magyarországon Budapest Főváros Kormányhivatala), hogy minél hamarabb bírálják el a kiviteli engedélykérelmeket. Erre fő szabályként, az engedély kiállításához szükséges információk beérkezésétől számítva 5 munkanap áll rendelkezésre.
  • Az EB publikussá tette az uniós rendelet hatálya alá tartozó termékek kivitelét engedélyező tagállami hatóságoklistáját (List of competent authorities in Member States): https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2020/march/tradoc_158674.pdf

2. Vámhatóságot érintő kérdések

  • A rendelet hatálya alá tartozó árukra vonatkozó kiviteli engedélykötelezettségeket a 709-es intézkedéstípussal, uniós szinten átvezették a TARIC-ba. Az uniós rendeletet módosító 2020/426/EU bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő intézkedések (az engedélykötelezettség alól kivételt jelentő rendeltetési országok) szintén átkerültek a TARIC-ba.
  • Az uniós rendelet csak az uniós áruk Európai Unión (EU) kívülre történő kivitelét érinti, és nem terjed ki az alábbi eljárásokra:
  • az Uniós Vámkódex 269. cikk (2) bekezdésében írt eljárásokra (például belső árutovábbításra, passzív feldolgozásra, ideiglenes kivitelre),
  • a hajók személyzetének ellátására, személyes védelmére szolgáló védőfelszerelésekre (a hajózási készlet mentesül az uniós rendelet által előírt exportkorlátozások alól),
  • az újrakiviteli eljárásokra (vagyis a 3. országból behozott, de nem az uniós piacra szánt nem uniós árukra),
  • a vámraktárban tárolt és az átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árukra (ha ezután újrakivitelre kerül sor).
  • A nem kereskedelmi jelleggel szállított, az uniós rendelet hatálya alá tartozó védőfelszerelések nem mentesülnek az exportkorlátozások alól, mivel azokra a 2446/2015 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 142. cikke alapján nem adható szóbeli árunyilatkozat. Vagyis az írásbeli kiviteli vám-árunyilatkozat benyújtásához kötött eljárásoknál az érvényes kiviteli engedélynek is rendelkezésre kell állnia. A nem kereskedelmi célú szállításoknál az engedélyeket a tagállami engedélyező hatóságok saját hatáskörükben adhatják meg. Az engedélyek megadását az uniós rendelet 2. cikk (3) bekezdésében szereplő felhasználási célok (ellátási kötelezettségek teljesítése) igazolhatják.
  • A személyes poggyászok szállítása és postai feladása esetén sincs mentesítés az exportkorlátozások (engedélykötelezettség) alól. Ha azonban alkalmi jellegű és személyes felhasználásra – vagyis nem kereskedelmi célra – szolgálnak az áruk, akkor nem kell exportengedély. A nem kereskedelmi célú szállítások ellenőrzésekor a személyes felhasználási célt a szokott módon, az adott ügy körülményeit figyelembe véve kell elbírálni.
  • Az uniós rendelet hatályba lépése előtt kiviteli vámeljárásra bejelentett áruk, de már az uniós rendelet hatályba lépése után kezdeményezett kivitelek esetébennem kell kiviteli engedély.

3. Földrajzi hatályára vonatkozó kérdések

  • Az EB megerősíti az uniós rendeletet módosító 2020/426/EU bizottsági végrehajtási rendeletben írtakat, vagyis az uniós rendelet földrajzi hatálya nem terjed ki
    • az Európai Gazdasági Térség (EFTA) tagállamaiba (Norvégia, Izland, Liechtenstein),
    • az EU Alapszerződésének II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokba és területekre,
    • a Feröer Szigetekre,
    • Andorrába,
    • San Marinoba,
    • valamint a Vatikánba

irányuló kivitelekre.

    • Az Egyesült Királyságot (UK) az EU és UK közti megállapodás alapján uniós országként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy az uniós rendelet hatálya alá tartozó áruk az EU-n kívülre történő kivitele esetében engedélyre van szükség, és ha az áru áthalad Magyarország területén, a NAV vizsgálhatja az engedély meglétét, érvényességét.

 

4. Termékkörök meghatározását érintő kérdések

  • Az uniós rendelet hatálya alá a fertőzések elleni védekezés ellen tervezett, az uniós rendelet I. mellékletében 5 kategóriába és vámtarifaszám szerint besorolt egyéni védőeszközök tartoznak. Azok a termékek engedélykötelesek, amelyek a rendeletben szerepelnek, és amelyek megfelelnek a rendelet mellékletében szereplő áruleírásnak és specifikációnak (az ex jelöléseket is figyelembe kell venni).
  • A nem egészségügyi célokra tervezett vagy speciálisan ilyen célra előállított védőeszközökre nem terjed ki az uniós rendelet.
  • Az engedélyköteles termékek ellenőrzésekor az egyéni védőeszközök leírását együttesen kell értelmezni, vagyis figyelembe kell venni a rendeletben szereplő KN-kódot és az áruleírást.
  • Az ellenőrzésekkor az egyes védőeszközökre vonatkozó piacfelügyeleti, termékbiztonsági követelmények, illetve szabványok, jogszabályok alapján lehet megállapítani az engedélykötelezettséget. A tájékoztatóban szerepelnek az uniós rendelet 5 kategóriájának termékkörönkénti (védőeszköz és szemvédő eszköz, arcvédőmaszk, orr- és szájvédő eszköz, védőruha és kesztyű) termékbiztonsági követelményei, szabványai és jogszabályai is, amelyek szintén segíthetnek az dönteni a kötelezettségről.

További információk a témában

Az EB a rendelet végrehajtásához 2020. március 20-án útmutatót is kiadott, ami röviden ismerteti a rendelet hatálya alá tartozó termékköröket, az irányadó eljárási szabályokat, az engedélykötelezettség alól kivont rendeltetési országokat, valamint az engedély kérelmezésére vonatkozó alapvető szabályokat. Az útmutató az alábbi linken magyar nyelven is elérhető:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.CI.2020.091.01.0010.01.HUN&toc=OJ:C:2020:091I:FULL

Az uniós rendelet hatálya alá tartozó áruk kivitelének engedélyezését végző Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Kereskedelmi Osztálya a bizottsági tájékoztatóval és az uniós rendeletben írtakkal kapcsolatban közleményeket adott ki, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:

https://mkeh.gov.hu/news/2020/04/02/vedoeszkozok-kivitele

https://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kereskedelmi_osztaly/vedoeszkozok

A részletek megismeréséhez célszerű egyrészt tanulmányozni a bizottsági tájékoztatót és útmutatót, másrészt az uniós rendeletben írtakkal kapcsolatos kérdések esetén felvenni a kapcsolatot a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Kereskedelmi Osztályával az alábbi elérhetőségeken:

Cím: 1124, Budapest, Németvölgyi út 37-39.

E-mail cím: keo@bfkh.gov.hu

Honlap: https://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kereskedelmi_osztaly/vedoeszkozok

 

 


[1] Az egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről szóló 2020/402/EU bizottsági végrehajtási rendelet.

[2] Az egyéni védőeszközökre vonatkozó exportkövetelményekre vonatkozó gyakran ismételt kérdések

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirussal_szemb20200416.html

2020-04-17 07:38

Újabb veszélyeztetett tevékenységekre terjednek ki a kedvező szabályok

Április 11-től [1] bővül a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítéseket az alábbi tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozások már márciusra is alkalmazhatják:

  • növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), ha a tevékenységet végző dísznövénytermesztő a dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet[2];
  • egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19), ha a tevékenységet végző adózónak 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott;
  • egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), ha a tevékenységet végző adózónak 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
  • dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22);
  • dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), ha a tevékenységet végző e tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik;
  • vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), ha a tevékenységet végző alkalmazásában áll a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara által nyilvántartásba vett hivatásos vadász.[3];
  • desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), ha a tevékenységet végző által gyártott ital törkölypárlat, törköly, vagy gyümölcspárlat[4];
  • szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02);
  • sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05), ha a gyártókisüzemi sörfőzde[5](évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár);
  • szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

Az adózási könnyítésekről részletes ismertető a honlapon 2020. március 25-én megjelent tájékoztatóban olvasható, mely a Segítség rendkívüli helyzetben (COVID-19) rovatban érhető el.


[1] a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján

[2] a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pont

[3] a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pont

[4] a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital

[5] a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pont

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Ujabb_veszelyeztetett20200411.html

2020-04-12 07:35

Műszerészi igazolványok érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított, a pénztárgépek szervizelésére jogosító, névre szóló igazolványok[1] a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek[2].

 


 

[1] A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 29. §-a alapján.

 

[2] Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Kormányrendelet 4. § a) pontja, valamint az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Muszereszi_igazolvany20200409.html

2020-04-12 07:28

A NAV a veszélyhelyzet idején is méltányos ügyfeleivel

A NAV mindig méltányosan jár el az ügyfeleivel és partneri segítséget nyújt az adózók számára. Különösen így van ez a koronavírus-járvány időszakában, hiszen ebben a helyzetben a hivatali ügyintézés – így az adóügyek intézése is – a szokásosnál nagyobb teher.

Sokakat érinthet például a közelgő, 2020. április 14-i határidő kapcsán, hogy a kedvezményezett ágazatokban működő foglalkoztatók számára a 2008 jelű bevallás új verziójú programja teszi lehetővé a kedvezményekre vonatkozó adatszolgáltatást. A kitöltés során a bevallás útmutatóján túl segítséget nyújthatnak a gyakori kérdések, válaszok között közzétett információk.

Fontos hangsúlyozni, hogy akik nem érintettek ezekkel a kedvezményekkel, továbbra is használhatják a 2.0 verziójú kitöltő-ellenőrző ÁNYK programot a bevallás elektronikus beküldésére!

A NAV minden esetben figyelembe veszi az adózói késedelem okát, méltányosan értékeli azt, ezért nem szankcionálja a kedvezményezett ágazatokba tartozó adózókat, akik csak késedelemmel tudják benyújtani a bevallásukat.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_NAV_a_veszelyhelyze20200408.html

2020-04-09 07:25

A végrehajtási eljárások szünetelése a vészhelyzet idején

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020 (III.23.) Kormányrendelet alapján.

A Kormány 2020. március 24-ei hatállyal újabb könnyítésekről döntött a nehéz gazdasági helyzetbe került adózók ellehetetlenülésének elkerülésére. Ez több ponton is lehetőséget ad az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvénytől való eltérésre.

1.    A végrehajtási eljárás szünetelése

A 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások automatikusan szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Az eljárás szünetelése a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének szünetelését is jelenti.

Az eljárásban érintett adózónak ezzel kapcsolatban nem kell intézkednie, fizetési könnyítési kérelmet sem kell benyújtania.

Azonban végrehajtási eljárás indítható azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást. A NAV ilyen esetben a végrehajtási eljárás megindítása előtt először fizetési tájékoztatót küld az adózónak, hogy önként fizesse meg adótartozását. A fizetési tájékoztató után is lehetősége van az adózónak, hogy fizetési kedvezményi kérelmet nyújtson be a NAV-hoz (további információ: https://nav.gov.hu kezdőoldalról a Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei, illetve Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye letölthető pdf fájl)
A veszélyhelyzet megszűnése utáni 16. napon, ha a végrehajtásnak egyéb akadálya nincs, újabb végrehajtási cselekmények indíthatók.

2.    A végrehajtási eljárás felfüggesztése

A NAV, méltányossági alapon felfüggesztheti azokat a végrehajtási eljárásokat is, amelyekre a szünetelés nem vonatkozik (2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 15. § (3) bekezdése). Ez a lehetőség a magánszemélyekkel, az egyéni vállalkozókkal és társaságokkal, cégekkel szembeni, folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is kiterjed (további információ: https://nav.gov.hu kezdőoldalról a Végrehajtási eljárás felfüggesztése letölthető pdf fájl).

3.    Az inkasszó és a jövedelemletiltás visszavonása

A NAV intézkedik a 2020. március 24-e előtt kiadott hatósági átutalási megbízás, azaz inkasszó visszavonásáról. Ha a pénzintézet a NAV részére már átutalta az inkasszóban megjelölt összeget, akkor a NAV azt 8 napon belül visszatéríti.

Jövedelemletiltás esetén, ha a munkáltató még nem utalta át a szünetelés kezdő napjáig a behajtandó összeget, akkor a NAV tájékoztatja a munkáltatót a levonás felfüggesztéséről és a levont összeget vissza kell téríteni az adózónak. Ha a munkáltató a NAV részére már átutalta az összeget, akkor a NAV azt az adózónak 8 napon belül visszautalja.

4.    Kivételek, amelyekre a szünetelés nem vonatkozik

A Kormányrendelet könnyítései nem vonatkoznak az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására és a törvényszéki megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására, tehát ezekben az esetekben  az eljárások folytatódnak a veszélyhelyzet ideje alatt is.

Mint ahogy kivétel a szünetelés alól a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárás is, ami azt jelenti, hogy ha valaki a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsérti, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiszabott egészségügyi bírság végrehajtandó.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_vegrehajtasi_eljara20200407.html

 

2020-04-08 07:23

A leggyakrabban használt nyomtatványok Pdf formátumban

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfelek személyes megjelenés nélküli ügyintézésének megkönnyítése érdekében összegyűjtöttük a leggyakoribb ügytípusokhoz rendszeresített nyomtatványokat.

A kitöltött és aláírt kérelmeket postai úton küldhetik meg a NAV részére, vagy az ügyfélszolgálatokon található kérelemgyűjtő ládában helyezhetik el azokat.

Köszönjük közreműködésüket.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

Letölthető dokumentumok

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

20T34 - Adatlap

2020.03.19.

64 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

20T101 - Bejelentő- és változásbejelentő lap

2020.03.19.

287 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

20T1011 - Adat- és változásbejelentő lap

2020.03.19.

65 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

Kérelem bevallás másolat kiadásához

2020.03.19.

347 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

Kérelem az adóazonositó jel kiadásához

2020.03.19.

350 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

Kérelem külföldi jövedelemigazoláshoz

2020.03.19.

224 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

Kérelem CSEKK kiadásához

2020.03.19.

346 KB

https://nav.gov.hu/sites/default/images/icons/kicsi_pdf.gif

Kérelem adószámla kivonat kiadásához

2020.03.19.

337 KB

 

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Pdf_formatumban_letol20200318.html

2020-04-05 07:18

Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok

Március 27-étől[1] újabb ágazatokkal bővül a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítések az alábbi tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra is kiterjednek:

 

  • utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
  • belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
  • fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

 

Az adózási könnyítésekről részletes ismertető a honlapon 2020. március 25-én megjelent tájékoztatóban olvasható.


[1] A 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Ujabb_agazatokra_terj20200331.html

2020-04-01 07:16

A veszélyeztetett ágazatokba tartozó adózók bevallási kötelezettségei

2020. március 24-től nemcsak csökkentek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei, hanem változik az érintett adónemek bevallása is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előkészíti a veszélyeztetett ágazatokba tartozó adózók bevallásait a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és az egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III.23.) Kormányrendelet alapján.

A kifizetői, munkáltatói havi járulékbevallás (2008), az egyéni vállalkozói és őstermelői járulékbevallás (2058), a rehabilitációs hozzájárulás (2001), valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás (20TFEJLH) bevallására szolgáló nyomtatványok, illetőleg a kiva-bevallás módosított nyomtatványképét a NAV várhatóan 2020. március 31-ig honlapján megjelenteti.

Az adózók számára, megfelelő felkészülési idővel, még a bevallási határidők előtt elérhető lesz a felsorolt bevallások internetes kitöltő-ellenőrző programja is.

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_veszelyeztetett_aga20200326.html

2020-03-28 07:13

Telefonos ügyintézés egyszerűbben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyszerűsítette az egyedi azonosítószámok igénylését, amire az egyedi adóügyek telefonos intézéséhez van szükség az Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerben (ÜCC).

Az online nyomtatványkitöltő használatához csupán ügyfélkapu-regisztráció szükséges. A szolgáltatás a https://onya.nav.gov.hu linken érhető el, akár mobil eszközről is, ahol belépéskor az ügyfélkapus azonosító adatok megadása után telefonos ügyintézési kérelmét az Új nyomtatvány/Kérelmek/TEL adatlap kiválasztásával és kitöltésével indíthatja el.

Kérelme alapján a NAV a következő napon megküldi Önnek ügyfélkapujára a telefonos ügyintézési azonosításhoz szükséges PIN-kódot.

Kérjük, hogy az Ön és munkatársaink biztonsága érdekében a személyes megjelenés helyett a telefonos ügyintézési szolgáltatást vegye igénybe.

Felelős döntését, megértő közreműködését köszönjük!

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Telefonos_ugyintezes_20200327.html

2020-03-28 07:13

Mit fizet a munkavállaló ha fizetés nélküli szabadságon van?

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ha a munkavállaló más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.

A biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 20T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújthatóügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy nyomtatást követően postán. Akinek van a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszeréhez (06/80-20-21-22) PIN-kódja, az telefonon is bejelentkezhet. PIN-kódot lehet igényelni a NAV honlapjáról elérhető ONYA alkalmazással.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig átutalással vagycsekken lehet befizetni a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti.

A járulékfizetéssel és a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban a NAV Infóvonalán, a 1819-es telefonszámon lehet érdeklődni, illetve a NAV honlapján további hasznos információk találhatók a 20T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában és a 91. számú információs füzetben.

A bejelentkezés nehézséget okozhat a munkavállalóknak, ezért kérjük az érintett munkáltatókat, hogy munkavállalóiknak segítsenek a 20T1011-es adatlap kinyomtatásával. Ezt követően ugyanis a munkavállaló a kitöltött nyomtatványt postán be tudja küldeni a NAV-hoz.

A kézi kitöltésű 20T1011-es nyomtatvány elérési útvonala:

https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Pdf_formatumban_letol20200318.html

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Mit_fizet_a_munkavall20200326.html

2020-03-27 07:08

A NAV méltányolja a járványhelyzet miatti mulasztásokat

Felmerül a kérdés, hogy a Kormány által kihirdetett egészségügyi vészhelyzet idején az adókötelezettségüket önhibájukon kívül elmulasztó, teljesíteni nem tudó adózók milyen eljárásra számíthatnak, milyen szankciókat alkalmazhat velük szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Előfordulhat, hogy az adózók önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerülnek, amikor nem tudják adókötelezettségeiket határidőre teljesíteni, illetve előreláthatóan hosszabb időn keresztül nem is tudják pótolni mulasztásukat. Ilyen eset például, amikor akár saját maguk, vagy képviselőjük, meghatalmazottjuk karanténba kényszerül, a vele való kapcsolattartás kizárt.

Ha az adókötelezettség alól a járványügyi vészhelyzetre tekintettel nem mentesített adózó mulaszt, késedelembe esik például a bevallással, az adatszolgáltatással, akkor a határidő lejártát követően a lehető leghamarabb jeleznie kell a NAV számára mulasztásának okát, kiemelve, ha az a járványügyi vészhelyzetre vezethető vissza.

Ezekben az esetekben a NAV figyelembe veszi, hogy mi okozza az adózói késedelmet, mulasztást és a méltányos eljárás alapelvének megfelelően értékeli az egyedi ügyeket. A NAV a kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése miatti szankció megállapításakor az egyedi ügy sajátos körülményei alapján dönt a szankció esetleges mellőzéséről.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_NAV_meltanyolja_a_j20200326.html

2020-03-27 07:05

Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről érdeklődjön hitelnyújtójánál!

A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, a következő linken: https://www.nav.gov.hu/nav/ebev_portal. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezés menüből indítható.

A keresetkimutatásban egy év, a lekérdezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepelnek, vagyis egy 2020 márciusában indított lekérdezés már tartalmazza a 2020. januári adatokat is.

Mivel a keresetkimutatás a munkáltatók, kifizetők által havonta NAV-hoz lejelentett adatok alapján készül, a szolgáltatást csak azok tudják igénybe venni, akikről a munkáltatójuk az adott időszakban nyújtott be a NAV-hoz adó- és járulékbevallást.

A NAV a keresetkimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható – ezek aktuálisan kiválaszthatók a program listájából. Jelenleg hét hitelnyújtó ügyfelei használhatják a szolgáltatást.

(Az elektronikus keresetkimutatás jogszabályi hátterét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (24) bekezdése és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rend. 24/A. §-a adja.)

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Tamogatja_az_online_h20200324.html

2020-03-26 07:02

Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban

2020. március 24-től[1] csökkennek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)

tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Szociális hozzájárulási adó alóli mentesség

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2020. március, április, május és június hónapra a veszélyeztetett ágazatba tartozó

  • kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
  • egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
  • a Tbj[2] szerinti társas vállalkozónak[3] e jogállására tekintettel.

Járulékmentesség

A Tbj. szabályaitól eltérően a veszélyeztetett ágazatba tartozó

  • foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
  • egyéni vállalkozó, és
  • a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot nem, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell megfizetni 2020. március, április, május és június hónapra.

A járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ezen időszak szolgálati időnek minősül és a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe kell venni.

Szakképzési hozzájárulás alóli mentesség

A veszélyeztetett ágazatba tartozó, szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozásnak 2020. március, április, május és június hónapra nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie.

Rehabilitációs hozzájárulás kedvezménye

A veszélyeztetett ágazatba tartozó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a Rehab tv.[4] 23. § (5) bekezdése szerinti éves hozzájárulás (1 449 000 forint) mértékének kétharmada, azaz a kötelezett 966 000 forint megfizetésére köteles személyenként, és nem kell rehabilitációs hozzájárulási előleget fizetnie.

Könnyítés a kisvállalati adóban (kiva)

A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató, Katv.[5] szerinti kisvállalati adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május, és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz része a kisvállalati adóalapnak.

Könnyítések a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata)

A 2020 februárjában már a Katv. hatálya alá tartozó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás 2020. március, április, május, és június hónapra mentesül a főállású illetve nem főállású kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

Mentesített tevékenységnek minősül:

  • a taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  • a fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  • a festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  • az egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  • a villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  • a fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  • az előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  • a víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  • a szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  • az épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  • a sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  • a tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  • az általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  • a padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  • a fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  • az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  • az egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  • a fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  • a konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  • az üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  • a testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  • az egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  • az egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  • a szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200),
  • az idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810)
  • a szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

A  kisadózó vállalkozás a  2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a  2020. március 1-jétől a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az ezen kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a  tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az  esetben a NAV a  tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel. 

Turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettek kedvezménye

Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást

  • negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
  • évente kell bevallania, a 2021.február 25-éig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti, és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti

időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.


[1] A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet alapján.

[2] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.

[3] Tbj. 4. § d) pont.

[4] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

[5] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

 

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Adozasi_konnyitesek_a20200325.html

2020-03-26 06:52


2020-05-15 14:07Az élelmiszer-automaták felügyeleti egységének éves felülvizsgálata a veszélyhelyzetben
2020-05-12 08:55A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése
2020-05-12 08:53Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása
2020-05-05 08:28Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
2020-05-04 08:24A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kiviteléhez kapcsolódó jogszabályváltozásról
2020-05-04 08:16Adózási könnyítés a munkahelyi gyermekfelügyelőknek
2020-04-29 08:11A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről
2020-04-29 08:08Emelkedett az egyszerűsített foglalkoztatás lehetséges időtartama
2020-04-28 08:05Változnak a Széchenyi Pihenő Kártya SZÉP-kártya juttatás szabályai
2020-04-28 08:03A fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosult a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra
2020-04-28 07:58Csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke
2020-04-24 07:51Vámszakmai kérdések járványhelyzetben
2020-04-23 07:48Származási okmányok másolatának elfogadása járványhelyzet idején
2020-04-23 07:43Halasztható a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálata
2020-04-17 07:38A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható egyes termékek kiviteléhez kapcsolódó bizottsági tájékoztatásról szóló 70022020 felhívás
2020-04-12 07:35Újabb veszélyeztetett tevékenységekre terjednek ki a kedvező szabályok
2020-04-12 07:28Műszerészi igazolványok érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt
2020-04-09 07:25A NAV a veszélyhelyzet idején is méltányos ügyfeleivel
2020-04-08 07:23A végrehajtási eljárások szünetelése a vészhelyzet idején
2020-04-05 07:18A leggyakrabban használt nyomtatványok Pdf formátumban
2020-04-01 07:16Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok
2020-03-28 07:13Telefonos ügyintézés egyszerűbben
2020-03-28 07:13A veszélyeztetett ágazatokba tartozó adózók bevallási kötelezettségei
2020-03-27 07:08Mit fizet a munkavállaló ha fizetés nélküli szabadságon van?
2020-03-27 07:05A NAV méltányolja a járványhelyzet miatti mulasztásokat
2020-03-26 07:02Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása
2020-03-26 06:52Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban